Japán folklór I. | Távol-kelet kultúrái

Üdv-üdv!

A japánok népi világ, a hiedelmeik, a mitológiájuk, az ősi kultúrájuk hihetetlenül gazdag, sokrétű, hiszen rengeteg dolog befolyásolta az elmúlt jó pár évszázadban. Japán egy elzárt világ volt nagyon sokáig, így az ottani kultúra mind a mai napig nem igazán jut el Nyugatra. Persze, Suzuki és Toyota az van és jön és örülünk is neki, viszont a japán hagyományoknak nincs itt nyugaton táptalaja, pontosabban csak egy nagyon szűk réteget foglalkoztat a távol-keleti országok folklórka. Éppen ezért relatíve kevés a magyar nyelvű (Wikipédián kívüli, nem fizetős, nem könyvtáras, csak úgy az interneten leledző) cikk ebben a témában, pedig véleményem szerint azért lenne rá érdeklődő. Hosszas eszmefuttatás után (volt vagy két perc! Ezzel új rekordot döntöttem.) végül arra a következtetősre jutottam, hogy engem érdekel a japán folklór, amúgy is utána akartam kicsit részletsebben olvasni. Akkor miért is ne írhatnék róla egy cikket? Biztos lesz legalább három-négy (hello barátaim!) ember, akik izgatottam fogják olvasni csodálatos soraimat. Uhum, megint húzom a szót, hogy teljen a papír, de mivel ez nem papír, befejezem a felesleges szócsépelést és elkezdem azt, ami mindenkit érdekel már vagy 150 karaktere. A japán folklór. Akkor kezdjük!

A japán folklórt, avagy mitologikus világot alapvetően Japán két elsődleges vallási ágazata, a shinto és a buddhizmus befolyásolja. Ez a kettő csiszolgatta, alakította, mígnem meg nem állapodott a ma is ismert formájában. A japán mitológia a világ egyik vallásilag legösszetettebb kultúrája, hiszen nem csak a már korábban említett sihinto és buddhizmus hagyományai jelennek meg benne, hanem a korai Japánban elterjedt, mezőgazdaság alapú, népi természetvallás elemei is megjelennek benne. A japánok hitvilága nem egyistenhitű, több úgynevezett kamit (szellem és isten) tisztelnek. A folklórra nem csak vallások, de a külföldi irodalom is hatással volt. Az ősi Indiából néhány történet beszivárgott Japánba, azokat átalakították, “japánosították”, de az alapjuk megmaradt, így nyugodtan állíthatjuk, hogy az annai indiai irodalom, ha nem is olyan nagyban, de jelentősen befolyásolta a mai japán folklór kialakulását. Az indiai irodalmon kívül jelentős szerep jutott a szanszkrit és a kínai, melyek a népszerű majom történetek kialakulását segítették elő.

Ebben a mitológiában gyakran jelennek meg humoros, vagy bizarr figurák és szituációk. A természetfeletti lényekből legalább olyan bő és színes repertoárja van, mint mondjuk a görög mitológiának, ami szintén nagyon gazdag ilyen téren. Csak, hogy néhány ismertebb (és kevésbé ismertebb, hogy csillogtassam tudásomat) példát említsek: kami (istenek, szellemek, akiket nagy tisztelet övez), yokai (gonosz szellemek, “szörny-szellemek”, például az oni is ide sorolható, ami tulajdonképpen a nyugati démonokhoz hasonlatos szörnyeteg, de ide tartoznak az emberevő óriások és trollok), kappa (szó szerinti fordításban vízgyermeket jelent, egyfajta vízi, manószerű lény), tengu (mennyei kutyák), yurei (szellemek). A japán folklór kifejezetten sok állatot ruház fel természetfeletti erővel. Ilyenek a kitsunék (rókaszellemek), a tanukik (kutyaféle) és a bakanekok (átváltozó macska). Tehát levonhatjuk a következtetést: a japán mondavilág rettentő gazdag, árnyalt és összetett. Nem csoda, hogy annyi film, anime és könyv alapjául is szolgál ez a különleges mitológia, hiszen szinte kimeríthetetlen a furábbnál furább lényekből. Én személy szerint az egyik legérdekesebbnek az állatokat tartom, amelyeket felruháztak természetfeletti hatalommal. Ez tipikusan a keleti vidékekre jellemző, a mi, nyugati mondavilágunkban csak elvétve jelenik meg ilyen erős hatalommal bíró állat. Persze, mondhatnánk a csodaszarvast és a turulmadarat példának, de ezeket nem igazán lehet összehasonlítani mondjuk egy kitsunéval. Míg a kitsune egy önálló alak, addig a turulmadár “csak” egy szimbólum.

Hála a rengeteg különféle lénynek, maga a japán mondavilág is nagyon gazdag, külön kategóriákat is hoztak létre, amikbe besorolhatóak a történetek. Rendhagyó módon téma szerint csoportosították a mondákat, méghozzá a következő módon:

  • mukashibanashi (mesék a vágyakozásról)
  • namidabanashi (szomorú történetek)
  • obakenabashi (szellemtörténetek)
  • ongaeshibanashi (történetek a kedvességről)
  • tonchibanashi (furfangos, ravasz történetek)
  • waraibanashi (humoros történetek)
  • yokubaribanashi (a kapzsiság történetei)

folklór

Számomra a japán folklórban az egyik legérdekesebb elem az a maszkok viselése (ezt láthattátok a borítóképen is). Eddig nem igazán tudtam, hogy honnan ered ez az egész, viszont utánanéztem és egész érdekes dolgot találtam. Az emberek namahagénak (démon-jelmezt öltöttek magukra) öltöztek be, démon-maszkot és szalmaruhát vettek magukra az északkeleti régiókban azért, hogy a fiatal gyerekeket elrettentség a lustálkodástól. Nagyjából olyan lehet, mint nálunk a krampusz, csak őnáluk ezek az onik vannak, akik, ha lustálkodsz “elvisznek a zsákjukban”. Ez a japán folklórnak egy igazán jellegzetes eleme, ami egyes területeken még mind a mai napig élő szokás. Valószínűleg ez a szokás fejlődött tovább és kezdtek ez az emberek nem csak onira, hanem más lényekre hajazó maszkot is magukra ölteni. Érdekesség még, hogy Japánban ez a maszkos szokás nem csak a gyerekek ijesztgetésére szolgál. Fesztiválokon is jellemző, hogy a fiatalok különböző maszkokat viselnek. De létezik még ezen kívül rengeteg féle maszk, például a noh maszk, amit a tradicionális színházi előadásokon viseltek, valamint a szamurájok is viseltek anno maszkot a harcok közben, ezt nevezték memponak.

Mint már fentebb említettem, a japán folklór kifejezetten szereti beleszőni az állatokat a történetekbe, de nem úgy, mint a nyugati mesékben, ennél sokkal több természetfeletti hatalommal ruházza fel őket. A két legismertebb ilyen lény (mindkettőt említettem már, úgyhogy találgatni ér! Ha sikerül, kapsz egy csokit, feltéve, hogy nem eszem meg…) a kitsune és a tanuki. Ezek az állatok gyakori szereplői a különböző humoros népmeséknek. Ezek az állati alakok gyakran gyönyörű nőként jelennek meg a történetekben, mint csábítók, akik az ember feleségévé válnak.

A japán teremtésmítosz (ez külön alcímet érdemel, mert hosszú lesz)

A japán teremtésmítosz, mint minden kultúra teremtésmítosza a világ teremtését (milyen meglepő! Csak nem ez van a nevében?), az első istenek megjelenését írja le. Japánul ezt Tenchikaibyakunak mondják, melynek jelentése “a mennyország és a föld teremtése”. Ennek a története az első írott könyv Japánban (712-ben íródik). A japán mitológia és a shinto alapjait is befolyásolja ez a kötet, tehát hatalmas jelentősége van neki mind irodalmi, mind kulturális szempontból.

A világegyetem a legelején egy alaktalan és anyagtalan valami volt (Káosz), a görög és még jó pár mitológiából ez a fajta elmélet ismerős lehet. Ekkor az egész univerzumban csend honolt, később a részecskék mozgását hangok kezdték el jelezni. A leggyorsabb és legfényesebb “részecske” a fény volt, így ő került a legmagasabbra, a többiek nem érhettek fel hozzá. Így a mindenség tetején ott volt a fény, ezalatt a részecskék, amik magasba emelkedtek, alattuk pedig a felhők és a mennyország, amit Japánban Takamagaharának neveznek. Azok a részecskék, amelyek egyáltalán nem emelkedtek egy sűrű, tömör és sötét anyaghalmazt hoztak létre. Ez lett a Föld.

Amikor a részecskékből kialakult Takamagahara, megjelent az első három isten:

  • Amenominakanushi (天之御中主神) – Központi mester
  • Takamimusuhi (高御産巣日神) – Magas teremtő
  • Kamimusuhi (神産巣日神) – Isteni teremtő

Egy kicsivel később még két istenség jött létre:

  • Umashiashikabihikoji (宇摩志阿斯訶備比古遅神) – Energia
  • Amenotokotachi (天之常立神) – Égbolt

Ezt az öt istenséget együtt a shinto Kotoamatsukaminak nevezi, melynek jelentése “különb mennyei istenek”. Ők voltak az első istenek, akik a többiektől különböző módon nemzés nélkül születtek.  Az őket követő generációt kamiyonanayonak nevezik. Ide tartozik Izanagai és Izanami is, akikről majd a későbbiek folyamán még lesz szó, nem kell megijedni. Minden kis apróságot részletesen le fogok írni időt és energiát nem sajnálva. Valamint ezen kettő istenség mellett ide tartozik még minden más japán isten pátriárkája és matriarchája is. A Kotoamatsukami három főistene és a mennyei kami a későbbiek folyamán hitorigamiként “rejtőzött el”. Ők azok, akik egyedül vannak, nincsen meghatározott nemük, nem úgy, mint a “született” isteneknek. Ezek az istenek elrejtik magukat, mindenkitől távol vannak, szinte egyáltalán nem avatkoznak bele a világ történéseibe. Mint már fentebb írtam, az egyik elmélet szerint a három teremtő isten nemtelen. Viszont egy másik felfogás úgy gondolja, hogy Kamimusuhi a nő és Takamimusuhi a férfi, hasonlítják még őket a tűzhöz és a vízhet, yinhez és yanghoz.

Japán szigetének és az istenek teremtése

Többen hiszik azt, hogy a szigetet, amit ma Japánnak nevezünk Izanami és Izanagai hozta létre. Izanami a nőstény és Izanagai a hím isten egyszer “mennyei dárdájukkal” (sajnálom, de… csak perverz dolgokra tudok gondolni…Viszont! Az interneten kiskorúak is vannak. Úgyhogy nem mondtam semmit.) kevergették az óceán vízét, amikor az egyszer csak sűrű masszává nem kezdett összeállni. Így létrehozták az első japán szigetet, amit Onokorónak neveztek el. Egy központi pillérre építettek egy házat ezen a szigeten. Az istenek addig sétáltak e körül a pillér körül, amíg szemtől szemben nem találkoztak. Ekkor házasodhattak csak össze. Az ő nászukból és szerelmükből születtek a későbbi istenek. Az elsőszülött fiukat, amikor három éves lett, egy nádhajóba tették és a vízre bocsájtották. Ő lett Ebisu, a halászok istene. Izanagai és Izanami létrehoztak minden élőlényt, állatokat és növényeket is. Első lányuk a Nap, míg második a Hold lett. Negyedik gyermekük egy kezelhetetlen (kis rohadék…) és makacs fiú volt, aki végül a tengerek istene lett. Ő hozza létre a viharokat. Mindezek előtt pedig Izanami még a nyolc japán szigetet is létrehozta.

HOKUSAI-Katsushika-Hokusai-De-grote-golf-van-de-Kanagawa-Metropolitan-Museum-of-Art-New-York

Hokusai fametszete

A japán teremtésmítosz szerint Izanami hozta létre a föld, a szél és a levegő istenét, ám amikor a tűz istenét szülte, súlyos égési sérüléseket szenvedett, így meghalt. Férje, Izanagai később dühből meggyilkolta a tűz istenét. Ezután Izanami keresésére indult, ebben a Föld sötétségét kérte segítségül, így végül kapcsolatot tudott létesíteni asszonyával. Izanami azt mondta neki, hogy ne keresse őt, vissza fog térni. De Izanagai nem nyugodhatott, fáklyát gyújtott és a nő keresésére indult. Sokkot kapott, hiszen megtalálta felesége kukacok rágta holttestét. Azt is észrevette, hogy asszonya a világra hozta a vihar nyolc istenét. Amikor Izanami realizálta, hogy férje nem tartotta meg az adott szavát, megkérte a Föld sötétségének szellemeit, hogy öljék meg Izanagait. De végül nem sikerült nekik megölniük az istent, hiszen az egy népmesei fordulattal “eltüntette” a nyomait. Izanagai már éppen megmenekült volna, a Halottak világának és az Élők világának határán volt, amikor felesége utolérte. De Izanagai végül gyorsabbnak bizonyult, így még időben eltorlaszolhatta egy sziklával az Élők és a Holtak világát összekötő ajtót. Ezzel létrehozva egy határvonalat a két világ és lakói között. A Japánok abban hisznek, hogy a Sötétség és Halál birodalmát Izanami, míg az Élők világát Izanagai uralja.

Akár napestig sorolhatnám még a japán teremtéstörténeteket, hiszen számtalan van, viszont az időnk véges (igazából csak a karakterszám, ha írnék egy kisregényt, azt senki nem olvasná el…), úgyhogy én ezt a cikket a teremtésmítosszal le is zárom, de nem kell aggódni! Pánikra semmi ok, jövök még egy második résszel is, hiszen a japán folklór hihetetlenül gazdag, egy cikk bőven kevés arra, hogy a végére érjek. Szóval, hamarosan jövök egy második résszel, amiről előzetesben annyit, hogy lesz benne kitsune. *perverzmosoly*

Én Fancsali voltam és vagyok is. Legyetek jók vagy rosszak, ahogy akarjátok. De művelődni el ne felejtsetek!

 

Reklámok

Japán folklór I. | Távol-kelet kultúrái” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s