Extrém stílusok | csak feltűnéségi mánia lenne?

Üdv-üdv!

Nem állítom, hogy én magam olyan extrémen öltözködnék, de mivel van egy, az átlag ember számára talán furcsának mondható érdeklődési köröm, néha kirívok, pláne, ha olyan közösségbe megyek. Viszont vannak, akik engem lazán leköröznek, mivel olyan mélyen hódolnak szubkultúrájuknak, ami szerintem alapvetően nem baj, legalábbis szerintem nem, mivel nekem roppant mód tetszenek például a lolita ruhák, amik nem éppen szokványosak. Na nem ám a kawaii lolitára tessenek gondolni! A steampunk, goth és victorian lolita, ami nekem szívszerelmem. Gyönyörű ruhák vannak ebben a stílusban, viszont teljesen elütnek a jelenlegi normáktól. Úgy látom, hogy az esetek nagy többségében, ha egy adott szubkultúrába tartozó egyén külsején is megjelenik, ahová tartozik, akkor elég gyakran kirekesztik, bár vannak erre ellenpéldák is. Tegyük fel, hogy van egy goth lány, aki olyan igazi, tradicionális goth kinézettel mászkál. A felnőttek közül a legtöbben az fogják mondani, hogy: Te Bözsi! Nézd már! Ezt se nevelték meg otthon. Biztos ilyen ímós gyerek, aki figyelemre vágyik. A kortársai szemében pedig nagy valószínűséggel szimplán furának lesz elkönyvelve, csupán azért, mert ő neki az az adott stílus tetszik és ő azt a szubkultúrát érzi magának. Engem személy szerint eléggé frusztrál ez a felfogás, hiszen semmi rosszat nem látok abban, ha valaki úgy öltözködik, ahogy az neki tetszik. Mégis valamiért az összes idős hölgy és “normális” emberke úgy gondolja, hogy ez egy fertő, egy abnormális viselkedési forma.

Igen, sok fiatal, amikor keresi önmagát, kipróbál stílusokat, amik vagy hatással lesznek rá, vagy nem. Rengetegen úgy gondolják, hogy az extrém stílusú fiatalok csak keresik önmagukat és majd kinövik ezt a “lázadó” korszakukat. Nos, ki kell, hogy ábrándítsak mindenkit. Olyan nincs, hogy kinőj valami olyanból, ami hatással van rád, amit szeretsz. Tehát nem, nem lehet arra fogni, hogy fiatalság bolondság, ha idős lesz, benő a feje lágya. Arra van esély, hogy már ne legyen olyan feltűnő, de az, hogy gyökeresen megváltozzon valaki ízlése, nem létezik. Hiába szeretné ezt sok anyuka és nagymama.

goth

Az, hogy kitűnsz a tömegből, nem feltétlen egyenlő azzal, hogy fura vagy. Én személy szerint a mai trendeket nem kedvelem, meg van róluk a magam véleménye, de még sosem ítéltem el senkit azért, ahogy öltözködik. Nem gondolom, hogy teljes mértékben befolyásolná egy ember személyiségét az, hogy miként öltözködik. Lehet valaki úgy punk, hogy alapvetően egy szeretni való, kedves ember, de egy hippi stílusú ember is lehet bunkó és szemét. Tehát elég szánalmasnak tartom, ha valakit a külseje alapján ítélnek meg. Logikusan én is ahhoz megyek oda előbb beszélgetni, aki nekem külsőre is szimpatikus, de, ha valaki a mainstream trendek szerint öltözködik, akkor sem fogom elítélni, mert az az ő döntése, neki kell, hogy tetszen. Ezért furcsa nekem az a felfogás, hogy mindenki, aki feketét hord, az emos vagy rocker és, ha rocker, akkor sátánista, ha emos, akkor meg depressziós. Herótom van tőle, ha csak egy szimpla öltözködési stílus alapján, egyből téves következtetéseket kezdenek el levonni. Bár ugyanez a másik táborra is igaz. Nem egyszer láttam olyat, hogy:

Rocker1: Te nem is vagy igazi rocker!
Rocker2: Ömm… miért nem?
Rocker1: Nem hordasz bandás pólót.

Visszakanyarodva az eredeti témához: imádom az extrém stílusokat, mégis úgy vettem észre, hogy vannak olyanok, akik már tényleg túlzásba estek. Itt most nem is feltétlen a ruhákra gondolok, sokkal inkább az “egyéb kiegészítőkre”. Nem, nem a tetoválás és nem is a piercing ellen vagyok. Azok nekem is tetszenek, de amikor mindenféle szarvat ültetnek be maguknak, mert ők annyira mélyen hívői önön stílusuknak, azt már betegnek tartom. Semmivel nem lesz kevesebb ember, viszont ezt a fanatizmust már én annyira nem tudom megérteni. Ugyanez a helyzet a szemek feketére tetoválásával. Ráz tőle a hideg. Persze, jó eljátszani a gondolattal, hogy milyen lenne, ha teljesen fekete lenne a szemem, de ha annyira érdekelne, akkor vennék egy kontaktlencsét. Ugyanazt a hatást lehet vele elérni, csak kevésbé mérgezed vele a szervezeted. Nem ítélem el azt sem, aki ezt kipróbálja, de én magamnak biztos, hogy nem vállalnám be, valamint bátorítani sem bátorítanék rá senkit.

Úgy gondolom, ha valaki egy szubkultúrához tartozik, akkor természetes, hogy ezt a világnak is meg akarja mutatni, tetszenek neki azok a ruhák, azért hordja őket, szó sincsen itt feltűnéségé mániáról, mint azt sok “normális” felnőtt ember gondolja. Csupán arról van szó, hogy az tetszik neki. Egyáltalán nem gondolom, hogy rossz lenne, ha valaki egy másfajta trendet követ, mint az emberek nagy többsége. Ha így érzi jól magát, akkor senkinek semmi joga beleszólni, addig meg pláne nem, amíg az ép ész határain belül öltözködik és sminkel.

Érdekelne a ti véleményetek is a témával kapcsolatban, tehát? Hogy vélekedtek az extrém stílusokról? Elítélitek őket, vagy ti magatok is valamelyik képviselői vagytok?

Én Fancsali voltam, és vagyok is, lájkoljatok facebookon, iratkozzatok fel a blogra és a többi közhely. Legyetek rosszak, vagy jók, ahogy akarjátok, csak el ne ítéljetek senkit!

Reklámok

Extrém stílusok | csak feltűnéségi mánia lenne?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Hello-hello! Én magam odavolnék a visual kei stílusért, ami elvileg az extrémebbek közé sorolható. Bevallom, először azért kattintottam a posztra, mert az indexkép emlékeztet ennek a szubkultnak az egyik jeles személyére. xD
    Aztán igazából leírtál olyan dolgokat, amelyekkel maximálisan egyetértek, és azt hiszem, a szarvakkal meg a fekete szemgolyókkal is sikerült egy távolságtartó kapcsolatot kialakítanom. Ó, fúj.~
    Mellesleg, még személyeskednék is egy kicsit: nekem a vk kimerül a bandás pólóban, meg a fekete csizmában és farmerban, aztán kapom folyton a depis meg emós jelzőket. Részemről roppant szórakoztatónak találom ezt.~
    Üdv, RINA

    Kedvelik 1 személy

    • Egy ideig az emós jelző engem is elszórakoztatott, csak egy idő után kezdett zavarni. Nem is a tény, hogy emósnak tartanak, mert valamilyen szinten még az is közel áll hozzám, inkább az zavar, hogy nem tudják megkülönböztetni a szubkultúrákat egymástól. Ha nem ért hozzá, akkor nem kell még hangot is adni neki, de annyi baj legyen. Ezzel azért még együtt tudok élni X3

      Kedvelés

      • Ó, már rég elengedtem a reményt, miszerint valakinek sikerülhet behatárolni a szubkultúrát, amelybe tartozom. xD Meg igazából, utána kéne olvasni az ilyen dolgoknak, kicsit úgymond művelődni, csak sok ember leragad egy szinten, ahol elkényelmesednek, aztán meglátnak pl. teszem azt, egy rockert, és rávágják, hogy emós.

        Kedvelés

  2. Megint kitettél magadért! 🙂

    Piercinges, acélbetétes bakancsos rockerként egyértelműen a kirívó oldalt képviselem, így akinek ezzel kapcsolatban ellenérzése van, valószínűleg rá fogja vágni, hogy nem tudok objektívan nyilatkozni, hiszen úgyis a “saját fajtámat” védem… 😀 Szóval a magam részéről bármennyire is szeret ennek a rétegnek is a begyepesedettebb ligája azzal jönni, hogy “akinek sok pc-je, vastagon kihúzott szeme, acélbetétese van, és összességében hétköznapokban is úgy öltözködik, mint ahogy sokan koncertre se mennek el, azok csak feltűnési viszketegséges divatmajmok, akik nem is szeretik a normális zenéket az adott stílusokhoz tartozó műfajokban”, a magam részéről a bizonyos életérzésekhez társuló ruházati elemeket az egyéniség kifejezésének eszközének tartom 🙂 Alapvetően mindenféle divatirányzatnak a nagykutyái azt az elvet vallották, hogy a megjelenésükkel minél jobban átadják, ami belül van, minél komfortosabban érezzék magukat ezáltal. Én feketében, motoros kesztyűben, dzsekiben, bandás pólókban, lánccal az oldalamon és orr meg ajakkarikával érzem magam komfortosan, ameddig pedig nem kezdek el egy “normális” külsejű emberrel kötekedni azért, mert ő nem úgy néz ki, mint én, addig “elvárom” a fordítottját is. Amennyire megférnek egymás mellett a H&M-es ruhákat hordók és a New Yorker kedvelői, szerintem ugyanúgy elviselhetik egymást kis ésszel és nyitottsággal azok is, akik “elfogadottan” és “kirívóbban” öltözködnek.

    Kedvelik 1 személy

    • Érdekes egyébként, hogy mostanában pont ebből a “rockerkedésből” csinál minden második kis pi… akarom mondani leánygyermek divatot. Ez akkor igazán cinkes, ha amúgy utálja azt a zenét és még hangoztatja is. -.-
      Amúgy! Tök király! Nem is tudtam, hogy van piercinged *-* Én a fülembe szeretnék majd egy industrialt.

      Kedvelés

      • Olvastam már a jelenségről, de még nem tapasztaltam 😀 Itt a városban a rockboltoson és magamon kívül talán kettő hasonló öltözködésű embert láttam, de mindketten fiúk voltak, és annyira “ahogy a nagykönyvben megvan írva” típusú punkok voltak jelvényekkel televarrt nadrággal meg minden egyébbel, hogy nem hinném, hogy csak divatoznak. Legalábbis nem hinném, hogy egy” szeszélyért” valaki fél napot tölt azzal, hogy saját kezűleg szegecsezze ki a dzsekijét, minden kis tüskét egyenként beszúrva… 😀

        Nekem még tervbe van egy tüske a szemöldökbe, meg gondolkozok a fülön is, de az orr karika után elég volt egy ideig a porcszúrásból xD

        Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s