Animenéző: Terra Formars | a csótányok elleni háború

Üdv-üdv!

Őszintén fogalmam sincs, hogy hol a fenében találkoztam először a Terra Formars című anime nevével, de anno biztos megtetszhetett, mert fölírtam magamnak, hogy majd megnézzem. Ez az idő most érkezett el és hát… édes drága Fancsali! Te ezt mér csak most nézed? He? Egy ideje már akartam keresni valami horror animét, mert már igényem volt egy kis vérengzésre, úgyhogy végül emellett döntöttem, hiszen nem egy szimpla horror, mivel sci-fivel vegyítik. Nem is akartam ennél többet, nem kerestem Parasyte szintű mélységeket, úgyhogy a Terra Formars teljesen megfelelt az igényeimnek, bár azért kissé meglepett, mert valamennyicske mélység mégiscsak volt ebben az animében, nem teljesen egysíkú és nem kizárólag a harcokra koncentrál. Egyet sajnáltam csaj, hogy inkább cselekmény, mintsem karakterközpontú, tehát magukról a szereplőkről nem tudunk meg sokat, kivéve persze a főbb karakterek esetében, náluk a múltat is megismerjük. Az anime alapkoncepciója volt az, ami engem a megnézése előtt igazán meggyőzött. Zseniális ötlet, hogy a földi csótányokat – akiket összetapos az ember – felvigyék a Marsra és szuperintelligensé és emberszerűvé tegyék őket. Tökéletes főellenség, habár a háttérben érezhető, főleg az anime végén, hogy azért emberi kéz is van a dologban.

Mint már említettem, az anime inkább a cselekményre fókuszál, mintsem a karakterek kibontására, az érzelmek ábrázolására, viszont ezt nem érzem különösebb problémának, mivel így is teljesen érthető és jó volt az anime. Bizonyos szintig azért megismerjük a karaktereket, a motivációjukat, de nem estek túlzásba e téren a készítők. Meg lehetett volna oldani, hogy a történet is izgalmas maradjon, de a szereplőket is közelebb érezze magához a néző, de ehhez az kellett volna, hogy kétszer ilyen hosszú legyen az anime, azaz 13 rész helyett, minim 26-ot készíteni kellett volna. Sajnos a mangát még nem olvastam, úgyhogy arról nem tudok nyilatkozni, nem tudom, hogy abban mennyivel több jellemrajz van. Kicsit azért bántam, hogy nem ismerhettem meg annyira a szereplőket, mivel voltuk köztük olyanok, akiket még így is szimpatikusnak tartottam, de örülök annak, amit kaptam.

A történet sincs annyira túlbonyolítva, az alapszituáció elég egyszerű. A Marsról jött egy vírus, ami 100%-os halálozási aránnyal öl, ezért expedíciókat indítanak a Marsra, hogy fogjanak el élő mutánscsótányokat, mert őket terjesztik a vírust. Jó, ez így tényleg egy nagyon lebutított verzió, mivel a Marsra induló katonákon mindenféle műtéteket végeznek el, hogy legyen esélyük a harcban. Az emberi géneket állatok, főként rovarok génjeivel keresztezik, a szérum befecskendezésekor ezek a gének felerősödnek és az adott ember megkapja az adott állatnak a képességeit. Például, van olyan, aki robbanó hangyával lett keresztezve, ő megkapta a hangyának azon képességét, hogy a méreganyagát fel tudja robbantani. Az állati képességekkel együtt a fizikai erejük is nő a karaktereknek, tehát így már van esélyük, hogy szembe szálljanak a csótányokkal. Kár, hogy ugyanezt a technológiát a marsi csótányfattyak is megszerezték, azaz köztük is van olyan, amelyik más élőlénnyel van keresztezve. Nem egy bonyolult sztori, de annál izgalmasabb, pláne, ha a harcok mögé is tekintünk egy kicsit. Nagyon élveztem nézni, folyamatosan történt valami, végig fent tartotta az érdeklődésemet, nem igazán voltak unalmas epizódok, mert a cselekmény is folyamatosan bontakozott ki és a harcok is állandóak voltak az első epizódtól kezdve.

cockroach

Kukucs!

Imádtam, hogy ennyi mindent ötvöz ez az anime. Horror, sci-fi és biológia óra egyben. Igen, biológia óra, mert amikor harcra kerül a sor, mindig be van mutatva az adott állat, amivel az ember keresztezve lett. Úgyhogy még tanultam is valamit a Terra formarsból. Félreértés ne essék, nem tömény, nem tíz percig tartó és nem is unalmas, amikor az adott élőlényről közlik az információkat, egy-két percig tart az egész és csak a harc szempontjából lényeges adatokat közli velünk egy olyan hang, amilyen a természetfilmek narrációját szokta mondani. Először nevettem ezen a megoldáson, aztán rájöttem, hogy ez szükségszerű, mert így értem meg, hogy mire képes az ember a harcban és még mielőtt elkezdődne az, latolgathatom az esélyeket. Furcsa és meglepő megoldás volt ez, de kreatív, úgyhogy elismerésem, tök király.

Annak ellenére, hogy kevés karaktert ismerhettem meg, bizony lettek köztük kedvenceim. Rögtön ott van az én drága Adolfom, a kis német, komor és titokzatos csávó. Őt is csak azért tudtam valójában megszeretni, mert három rész is kifejezetten róla szólt, részletesen be lett mutatva a múltja, melynek fényében igazán bőgető volt a jelenje. Érdekes szereplő, annyi szent, szívesen néztem még volna tovább is a képernyőn, mivel elég sok potenciál rejlett a személyiségében. Japp, érdekes volt, kicsit a tipikus “meg nem értett emo csávóra” emlékeztetett, de ahhoz képest egész sok mindent kihoztak belőle, jól lett feldolgozva a története, kellőképpen megrendítő volt, be is könnyeztem, bár ezt a dühnek is betudom. Igen-igen, düh. Mert nem csak jó, de idegesítő karaktereket is sikerült megismernem. Rögtön ott van drága Eva, aki sír. Ez a szerepe. Ő az, aki sír. Egyáltalán semmi haszna nincs, semmi érdemlegeset nem csinál, csak sír. Akkor is, ha tehetne valamit. Ja igen! Néha még bekiabálja nagyon fájdalmas hangon, hogy “Kancho-sama!”, de ennél többet nem igazán csinál. Hacsak az, hogy tökéletesen alkalmas arra, hogy egy szívlapáttal fejbe csapják, nem számít különleges képességnek. Sajnálom, külsőre olyan szimpatikusnak tűnt, aztán megszólalt… Valami hihetetlen, hogy mennyire ki tudott akasztani a tehetetlenségével! Azért többnyire jó karaktereket alkalmazott az anime, a főbb szereplők szinte kivétel nélkül szimpatikusak voltak, a harcokban végig drukkoltam nekik.

Terra-Formars-Manga-Characters

Ha már itt szóba hoztam a harcokat, akkor ejtek egy pár szót azokról is. Hát, meg kell hagyni, hogy elég szépen és látványosan lett koreografálva a legtöbb harcjelenet. Az alakok nem lettek aránytalanok mozgás közben, ha megállítottam, nem találkoztam kirívó furcsaságokkal, mint mondjuk egy Yuri on Ice! esetében, ahol a háttér annyira nem volt kidolgozva. Na nem, mintha ez egy annyira igényes grafikájú anime lenne, de a maga egyszerűségével igényesnek mondható. Ugyan olyan kivitelezést, mint mondjuk a Mahou Tsukai no Yome esetében láttam nem üt meg az anime grafikája, a háttér, mivel egy éppen fejlődő bolygón játszódik a mindenség, nem túl változatos, amit azért sajnáltam, mert én szeretem nézegetni a profin és művészien kidolgozott világot is. Itt sem volt ronda, csak szimplán egysíkú. A grafika sajnos nem volt kiugróan szép, de ótvar sem, úgyhogy meg vagyok elégedve, a lényeg egyébként is a harcon volt, azok meg baromi látványosak és jól koreografáltak, valamint a különböző harci stílusoknak köszönhetően változatosak is.

Az anime végére kicsit felgyorsultak és kicsit össze is sűrűsödtek az események, sajnáltam, hogy olyan hamar lett vége, de izgatottan vetem bele magam a második évad rejtelmeibe. Az anime legvége volt az, ami nálam feltette az i-re a pontot, zseniális húzás volt, jó alapanyagot teremtett a lezárás a következő évadnak az, amit ott leműveltek. Felkeltette az érdeklődésemet, úgyhogy kíváncsian várom, hogy mit fognak kihozni megoldásképp. A képeket nézegetve a második évad grafikája nekem annyira nem tetszik, de majd elválik. Egy jó történet azért tudja kompenzálni a rajzolásbeli hiányosságokat.

maxresdefault

Anime és manga

Összességében azt tudom mondani, hogy a horror kedvelői vágjanak bele nyugodtan, de a sci-fi rajongóknak is szabad a pálya. Viszont azt meg kell hagyni, hogy vannak benne erőszakos jelenetek, amit nem mindenkinek a gyomra bír. Példának okáért: van egy jelenet, amikor a csótány letépi egy ember fejét, jön vele a gerince is, megmerevedik, a csótány meg azzal öli tovább a többi embert. Ja, elég beteg, de imádtam. Tudom ajánlani az animét, mert kifejezetten jó, még egy kis társadalomkritikát is bele lehet magyarázni, de ha ezt valaki nem látja bele, még akkor is tökéletesen élvezhető. A sztori jó, a karaktereke is, a hangulat adott, a grafika  nem olyan jellegzetes és lélegzetelállító, de azzal sincs gond, szóval hajrá, nézzétek!

Ti láttátok már az animét? Ha igen, mi a véleményetek róla? Ha nem, esetleg tervezitek megnézni?

Én Fancsali voltam, és vagyok is, lájkoljatok facebookon, iratkozzatok fel a blogra és a többi közhely. Legyetek rosszak, vagy jók, ahogy akarjátok, de animét nézni el ne felejtsetek!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s