A bloggerek visszaélésének margójára | Bloggeriposzt

Üdv-üdv!

Nemrégiben olvastam egy cikket, ami mondjuk úgy, hogy megihletett. Sajnos már nem tudom, hol olvastam a cikket, de röviden arról szólt, hogy volt egy író, aki önköltségesen küldött egy bloggernek könyvet, hogy olvassa el, de amaz nem tette meg. A cikk írója taglalta, hogy ez mennyire sértő, bántó, pofátlanság, stb. Teljesen egyet tudok érteni, viszont így blogger szemmel én egy kicsit máshogy személem a dolgokat. Szerintem ilyen jellegű visszaéléseket igazán könnyen el lehet kerülni. Nem akarom az íróra hárítani a felelősséget, de igenis nézzen utána az adott bloggernek, nézze meg, hogy milyen könyvekről ír, milyen terjedelemben, milyen minőségben. Ezek adnak egy képet a bloggerről, ezután pedig könnyebb eldönteni, hogy adjunk-e neki, vagy sem. Ha jól tudom, a Maxim kiadónál van olyan kikötés, – nem tudom, hogy még van-e, régebben volt – hogy csak olyan bloggereknek küldenek könyvet, akik már legalább két éve üzemeltetik a bloggjukat. Ez szerintem nem csak könyves téren hasznos, ha esetleg valaki olyan olvassa a cikket, akkor a Maximnak eme kritériumát bármilyen cégnek tudom javasolni, mivel így eleve kiesnek a pár hónapja kezdő, minimális olvasótáborral és tapasztalattal rendelkező bloggerek.

Tehát szerintem fontos, hogy akárkinek a két szép szeméért ne küldjünk semmit. Ha van olyan ismerős, akkor akár őt is meg lehet érdeklődni, hogy ismeri-e az adott bloggert, ha igen, milyen tapasztalatai voltak vele kapcsolatban. Természetesen nem csak az évek döntik ez, hogy most az adott blogger jó csinálja-e azt, amit csinál, vagy sem. Láttam már olyat, aki évek óta csinálja, de nyúlfaroknyi, igénytelen cikkei vannak, telis-tele helyesírási hibával. Ez máris ad egy képet róla, szerintem negatívat. Az évek és a cikkek mellett szerintem a blogger facebook, instagram, vagy akármilyen közösségi média profilját érdemes megnézni, de ezzel is óvatosan kell bánni. Például, ha valaki sok nyereményjátékot indít, akkor valószínű, hogy több követője lesz. A blog életében eddig egyszer volt nyereményjáték, akkor hirtelen meg is ugrott a lájkok száma, viszont ennek én nem igazán örülök, mivel hamis követőkre egyszerűen nincs szükségem. Úgyhogy hiába van az az 500 körüli követő, ha csak pár a valódi. Viszont, ha megnézzük a facebook oldal aktivitását, azaz, hogy mennyit kommentelnek, lájkolnak az emberek, akkor azért már kaphatunk egy viszonylag releváns képet arról, hogy mennyi követővel is bír az adott blogger.

Woman uses touchpad mouse on laptop

Sok blogger egyébként érdekes módon szégyennek tartja, ha ő kér egy cégtől, pedig szerintem ezzel az ég adta világon semmi probléma. Én is írtam már cégnek és kiadónak is, egyik sem tartott pofátlannak, sőt, örültek, hogy írtam. Magyarországon sajnos, vagy nem sajnos, de a bloggereknek nincs annyi lehetőségük, mint mondjuk az USA-ban, ahol akár meg is élhetnek ebből. Ők “természetes”, hogy több felajánlást kapnak. Úgy vettem észre, hogy azért mostanság már egész sokan felfigyeltek a bloggerekre marketing szempontjából, de közel sem annyira, mint külföldön. Pont ezért nem tartom szánalmasnak, ha egy blogger ír e-mailt, hogy ő ezt és ezt szeretne ezért meg ezért cserébe. És itt jön a probléma, hogy igen, van olyan blogger, aki visszaél a blogjával. Kikéri az adott terméket, de aztán nem ír róla, vagy jobb esetben ír, de silány minőségben.

Én ezt csak szimplán magas szintű pofátlanságnak tartom, mivel ha valakinek lesz egyszer rossz tapasztalata egy bloggerrel, akkor azért a többitől is ódzkodni fog, már kétkedve nézi meg az e-mailt, sanszosabb, hogy nemet mond a kérésre. Én az olyan személyeket, akik így átvágnak másokat, nem is szívesen nevezem bloggernek, mivel csak bomlasztják a “bloggertársadalmat”. Őszintén nem értem és nem is fogom soha megérteni, hogy ez kinek és miért jó egyáltalán. Értem én, hogy nem kell érte fizetni, de ha kapsz valamilyen cuccot, ráadásul ingyen és bérmentve és megegyeztetek valamiben, akkor kutya kötelességed azt megcsinálni. Nem azt mondom, hogy ha zűrök vannak a magánéletedben, akkor is ez az első. Nálam is volt ilyen, megbeszéltük, nem csinált belőle senki sem problémát, hogy ilyen olyan okok miatt egy héttel később ment ki a cikk. Ilyen esetben viszont kötelező a kommunikáció, mert néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Viszont, ha nem készül el a megígért cikk, akkor az sajnos legtöbb esetben nem a magánélet miatt, hanem a”blogger” aljassága miatt van. Igen, aljasság. Erős kifejezés, de lényegében az.

software-programming-plan_925x

Szerintem ezek ellen az álbloggerek ellen lehet tenni, kicsit macerás tényleg végignézni a blogját, a közösségi médiáját, de így elkerülhető az, hogy csalókkal keveredjünk össze. A blogger bloggereknek pedig azt tudom javasolni, hogy ha találkoztok egy ilyen csalóval, akkor osszátok meg valamilyen blogos csoportban, hogy minél több emberhez eljusson. A bloggerség egy szép szakma, csak kicsit nehéz a helyzetünk, mert sokan úgymond visszaélnek a hatalmukkal. Csakhogy rövidtávon ez nem túl kifizetődő, mert akár jogi ügy is lehet belőle, mivel ez lényegében lopásnak számít.

Nektek mi a véleményetek? Volt már valamilyen rossz tapasztalatotok bloggerekkel?

Én Fancsali voltam, és vagyok is, lájkoljatok facebookon, iratkozzatok fel a blogra és a többi közhely. Legyetek rosszak, vagy jók, ahogy akarjátok, de olvasni el ne felejtsetek!

Reklámok

A bloggerek visszaélésének margójára | Bloggeriposzt” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Az van, hogy alapvetően maxra lehetne járatni ezt az értékelés írós dolgot. Filmek esetében ugye vannak a sajtóvetítések és jó pár filmes blogger is elmegy rájuk, pl. a Szirmai is. Egy könyvkiadónak is kellene legyen egy állandó bejáratott blogger partner köre, akiktől remélhetnek időre, megfelelő minőségű vélemény bejegyzést. A kritikát, mint kifejezést szándékosan nem használom, mert azt legfeljebb egy az adott zsánerben (több médium szintjén is) nyakig benne lévő kocka (szakértő) tud írni. Mi, a többiek csak értékeléseket és véleményeket gyártunk.

    Az ezt a bejegyzést inspiráló sztoriból mondjuk nem világlik ki egyértelműen, hogy akkor itt volt egy megállapodás és miután lezsírozták az egyezséget, utána küldte a könyvet az író a bloggernek?
    Egyet kell értenem: ez is munka. Itt is vannak határidők, egyeztetések. Nem kétszáz évvel ezelőtt élünk, hogy ha valami közbejön, akkor postagalambot kelljen küldeni. Aki nem képes e-mailben, csevegőn kommunikálni és betartani a határidőket, amiben megállapodott, az egész egyszerűen nem vehető komolyan és ahogy mondod: bannolni kell.

    Kedvelik 1 személy

    • Egyébként szomorúan tapasztalom, hogy egyre több ilyen “blogger” van. Pedig szép ez a szakma és alapvetően jó a bloggerközösség. Kár, hogy az ilyenek alapján ítélnek sokszor az emberek. 😦

      Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s