Victoria Schwab: Az Archivum | holtak, múlt, gyilkosság

Üdv tisztelt publikum! Itt a könyvantropológus manifesztál

A Prológuson jelenleg Victoria Schwab munkásságával foglalkozunk, mivel nem olyan rég jelent meg Az egy sötétebb mágia című regénye magyar fordításban. Minél előbb be akarom szerezni a könyvet, mivel nagyon érdekel, hogy milyen is, mert a fülszövege nagyon megkapott. Most viszont egy korábbi művéről szeretnék nektek írni, ez pedig nem más, mint Az Archivum, ahol tinik kergetnek holtakat.

covers_244985.jpg

Fülszöveg:

Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A halottak a Történetek, nyugvóhelyük pedig az Archívum. Papi először négy éve hozta el ide Mackenzie Bishopot, amikor a lány még csak egy rémült, de elszánt tizenkét éves volt. Most azonban Papi halott, helyét pedig Mac vette át: könyörtelen Őrzővé lett, akinek feladata megakadályozni a gyakran erőszakos Történetek felébredését és menekülését. A holtakat nem zavarhatják az Archívumban, valaki azonban mégis szándékosan megmásítja a Történeteket és fontos fejezeteket töröl ki. Hacsak Mac össze nem rakja a megmaradt darabokat, még maga az Archívum is darabokra hullhat.

Író: Victoria Schwab
Cím:
Az Archivum
Eredeti cím:
The Archived
Kiadó:
Főnix Könyvműhely
Eredeti kiadó:

Kiadás éve: 2013
Eredeti kiadási év:
2013
Oldalszám:
278 oldal

 

Tele vagyok kétellyel, hacsak erre a könyvre gondolok. Tetszett is, meg nem is. Az alapötlet zseniális, és lényegében a kivitelezéssel sincs különösebb problémám, de mégis. Kicsit olyan keserű szájízzel raktam le a könyvet. Nem egészen azt kaptam, amit vártam. Én aláírom, hogy ez egy YA mű és miért is nem érezne egy író késztetést arra, hogy bevessen pár jól bevált klisét, de az ajánlók után én ennél azért többre és jobbra számítottam. A regény legnagyobb erénye a világ, amiben játszódik. Felettébb érdekes az az elgondolás, miszerint a holtaknak marad egy lenyomata, amit őrizni kell. Az Archívum és annak felépítése egy ütős és kreatív ötlet, nagyon egyedi az egész mű atmoszférája, ezért is sajnálom nagyon, hogy maga a történet nem ér fel eme királysághoz.

A történet, hát… elég kiszámítható és lassú folyású, lényegében van egy 150 oldalas felvezetés, aztán jön egy kis csihi-puhé s bumm, vége is. Lehet csak én olvastam rosszkor, de most ez nem igazán jött be. A legkiszámíthatóbb dolog a “főgonosz” és másodhegedűsének szerepe volt. Szinte ordított a személyről, hogy ezzel itt valami nagyon nincs rendben, nagyjából olyan, mintha nyár közepén látnál egy karácsonyi egyenruhába öltöztetett házat, egyszerűen üvölt róla, hogy EZ NEM IDEVALÓ! A segéd kilétét valamivel tovább lehetett találgatni, de volt egy jelenet, ahol *spoilermentesen* valaki elmegy valahova, hogy megnézzen valakit, de nem találja valakit, hogy elvezesse valahova, ezért valaki más vezeti oda, ahol aztán valaki megkéri valamire a másik valakit, aki ezt teljesíti is, pedig nem szabadna neki, Aki olvasta, az TALÁN érteni fogja, de csak talán.

Tehát lényegében van egy jó világ, de nem sikerült olyan jól megírni bele a sztorit. Ennek ellenére nagyon megfogott az egész, végig lekötött, nem untam el magam. Ezt az írónő különleges stílusának tudom be. Van benne valami megfoghatatlan, ami olyan misztikussá teszi az egészet, ami bevonzza az olvasót és addig nem ereszti, amíg el nem olvasta a könyvet. Pedig a sztori teljesen középszerű, nem egy nagy eresztés, mégis, ahogy meg van írva, megszeretteti magát a befogadóval.

Az egyszerűnek mondható történet mellett ott vannak ugye a szereplők, akik meg nagyon jól el lettek találva. Egyedül Macen akadtam ki néha, mert mi is lenne, ha egy YA regény főhősét teljes mértékig szeretném… Azért lényegi dolgokban nem volt egy rossz személyiség, sőt! Egy erős női karakter, vasakarattal. Csak kár, hogy néha előtört belőle az értetlen buta liba. Nem gyakran, de előfordult és ez azért eléggé bosszantott, mivel alapjáraton egy igen kedvelhető szereplő lett volna. De sajnos semmi nem tökéletes. *khümm, csak én…* Mac pár hibáját kompenzálta a többi karakter, Legnagyobb favoritom egyértelműen Roland és Wesley lett. Nem sokkal persze követte őket Owen is, de sajnos egy bizonyos ominózus jelenetnél hatalmasat bukott nálam, ezért nem igazán vagyok teljes mértékig kibékülve vele Viszont Rolandot én mennyire imádtam! Tipikus dilis, örök gyerek felnőtt, aki ha kell komoly és megfontolt, de túlnyomórészt rendes alak. Nem tudom megmagyarázni miért, de belopta magát a szívembe. Egy jópofa, karakteres és emlékezetes figura. Egyáltalán nem éreztem úgy, hogy én ezt a személyiséget már ismerem, hogy egy tucatkarakter lenn, hogy tudom, miket fog tenni, mik a céljai, stb. Na és a külseje… egy úriember, rikító piros tornacipővel. Én nagyon jól mulattam ezen a kis momentumon, illik a karakter személyiségéhez, ahhoz a bohókás, őrült stílusához.

Na és ugye ott van a mi kis Wesleynk, avagy a satírsrác, ami helyett előszeretettel olvastam a tupírsrác kifejezést. Szóval, számomra ő az abszolút kedvenc, a jéghegy csúcsa. Már a stílusával megfogott (kis különc, rocker-emos faszagyerek). Eddig is sejthető volt, hogy a “rosszfiú bőrbe bújtatott hercegek” a genygéim, hát Wesley pont ez a típus. Nagyon szerethető, nagyon humoros, szarkasztikus figura, aki srác létére bizony elég ijedős. Ezen is jót nevettem, hogy itt egy ilyen “kemény külsejű” gyerek, aztán megijed, ha annyit mondanak neki hirtelen, hogy buu. Felettébb érdekes a karakternek eme kettőssége, próbálja adni a keménylegényt, azt mutatja kifele, hogy ő aztán olyan, mint a kádszéle, meg a Tarzan sarka, de közben egy lelkizős, érzelmes, ijedős kölökről van szó. Nincs erre más szó, IMÁDOM! Igen, ő is egyedi és különleges, hiába lelehetőek fel benne sablonelemek, jórészt egy nagyon sajátos személyiség, amiért rettentő hálás vagyok az írónőnek, mert sok YA íróNŐ elköveti azt a hibát, hogy a fősrácot ilyen picsogó, hormontúltengéses bunkónak írja le, szerencsére itt ez a veszély nem fenyeget minket. Egyébként! Olyan szép fanartot találtam Wesleyről, hogy azt muszáj nektek megmutatnom.

3700a3571f915457b3fce3a30a579709.jpg

 Owen már kicsit tipikusabb szereplő, de azért ő is szerethető, mindaddig, amíg jön az a bizonyos része a műnek. Ott azért én rendesen kiakadtam rá. Ennyit róla.
Mac szüleiről viszonylag keveset tudunk meg, de ez különösebben nem is zavart, elvégre nem ők a főbb szereplői ennek a könyvnek. Biztos érdekes lenne az is, hogy egy szülő miként dolgozza fel a gyermeke elvesztését (ezzel most nem spoilereztem, mert az már a mű legelején kiderül, hogy Mac öccse, Ben, meghalt), de ez most nem az a könyv. Jóval kisebb volt a jelentőségük a történetben, mint bárki másnak, a sztoriba kimeneteléhez szinte nem is volt közük.

Hibaként még azt tudnám felróni – ami valójában nem is az írónő hibája, hanem a kiadóé – hogy azért van jó pár elírás, értelmetlen mondat, szó duplázás és hasonlók. Ezek úgy kidobtak a regényből és utána elég nehéz volt újra visszakapcsolódni. Egy idő után elég idegesítővé is vált, hogy folyamatosan megakadok egy-egy kisebb hiba miatt, de tényleg ez legyen a legnagyobb problémám.

Adott egy izgalmas és sok jó ötletet magában rejtő alapötlet, kicsit túl sok kiaknázatlan lehetőség és kivételes személyiségek. Nem volt egy nagy eresztés, lehetett volna ezerszer jobb is, de alapjaiban véve ki kell jelentenem, hogy jó volt. Semmiképp nem kedvenc, de arra tökéletes volt, hogy felkeltse az érdeklődésemet az írónő további munkái iránt.

A műfaj kedvelőinek kötelező darab, de annak is bátran ajánlom, akik csak bele akarnak kóstolni az írónő munkásságába, esetleg valami nagyon egyedi hangulatú és világú műre vágynak. Főként a fiatalabb korosztály regénye ez, de szerintem nyugodt szívvel belekezdhet egy felnőtt is, nagyon jó kikapcsoló olvasmány, mivel nem igazán kell rajta gondolkozni, de ez csak a könyv előnyére válik.

Én Fancsali voltam, és vagyok is, lájkoljatok facebookon,iratkozzatok fel a blogra és a többi közhely. Legyetek rosszak, vagy jók, ahogy akarjátok, de olvasni el ne felejtsetek!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s