Tabu: “Mit képzelsz, hogy nem tetszik?!”

Hellow emberke! Itt a könyvantropológus írását olvashatod.

A Tabu sorozat második felvonásához érkeztünk. Ezúttal egy olyan jelenségről írok, amivel már többször is találkoztam és mindig kicsapta nálam a biztosítékot. Tehát a téma: olyan könyvmolyok, akik nem fogadják el a másik véleményét, és ezért képesek egymás torkának esni. Itt egy példa: Józsi nagyon szereti a Skandar Graun könyveket, de Béla ki nem állhatja, Béla ír egy negatív kritikát az egyik ilyen könyvről erre Józsi Béla torkának ugrik. Kérdem én: MIÉRT?

Tényleg ennyire hülyék vagyunk? Már bocsánat a kifejezésért, de nem tudok mást mondani arra az emberre, aki vitába száll azon, hogy egy könyv jó vagy rossz. És sajnos már nem csak az olvasók, hanem egy-kettő író is vitába száll, hogy megvédje a teremtményét. Miért? Nem kell sértésnek felfogni, inkább tanulni kéne belőle. Az íróknak vállalniuk kell a kockázatot, hogy nem mindenkinek fog tetszeni a művük. Viszont, ha már több rossz kritika is érkezik, akkor érdemes újra átolvasnunk művünket, és nem az olvasókban keresni a hibát. Mielőtt kiadunk valamit fel kellene tennünk azt a kérdést, hogy magunknak vagy az olvasóknak írunk? Ha nem viseljük túl jól a negatív véleményt, vagy csak magunknak írtunk, akkor inkább hanyagoljuk a könyvkiadást. Vagy a másik lehetőég, hogy átolvastatjuk barátokkal/ismerősökkel és miután azok véleményt mondtak, kijavítjuk a hibákat.

De én nem is annyira az írókon vagyok fennakadva, inkább a túlzottan rajongó olvasókon. A legtöbb esetben ők futnak megvédeni kedvenc írójukat. Miért nem képesek előbb gondolkozni és csak aztán írni? Természetesen meg lehet írni, hogy neked tetszett ezért és ezért, de nem kell azzal jönni, hogy “Írj jobbat!” “Nem muszáj olvasni” “Majd, ha írtál ilyet leszólhatod” és társaik. Az olvasónak nem feladata írni! Viszont joga van véleményt formázni.

Ennyire nem tudják elfogadni, hogy mindenkinek más a véleménye? Egyből le kell szólni a kritika íróját? Nem hiszem. Kulturáltan is közölni lehet álláspontunkat. Sokszor meg sem tudom érteni, mi a fenének kell ennyire kiakadni azon, hogy valakinek nem tetszik a mi kedvenc könyvünk.
Ha azt vesszük alapul, hogy “Írj jobbat” és ezt kicsit átvariáljuk, akkor ennyi erővel nem mondhatnám egy filmre, hogy rossz, amíg nem rendeztem egyet, nem mondhatnám egy zenére, hogy borzalmas, amíg nem énekeltem jobbat, és így tovább. Kétlem, hogy az ilyen kommentelők között van olyan, aki még soha, egyszer sem mondta azt egy filmre/zenére/akármire, hogy rossz…

Nem is ragozom tovább, mert csak felmegy az agyvizem. A végére azért még annyit mondanék, hogy ha valaki gyalázza is a kedvenc könyveteket soha ne írjátok kommentbe, hogy “Írj jobbat, féltékeny vagy” stb. Jó, azt azért meg kell hagyni, hogy igazán vicces ilyeneket olvasni… 😀
Azért még egy konkrét példát mutatok nektek: http://adrikonyvmoly.blogspot.hu/2015/10/egri-zsanna-egymilliot-egy-ferfiert.html

Én Fancsali voltam, és vagyok is, lájkoljatok facebookon, iratkozzatok fel a blogra és a többi közhely. Legyetek rosszak, vagy jók, ahogy akarjátok, de olvasni el ne felejtsetek!

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s