Soman Chainani: Jók és rosszak iskolája | mese, ami üt

Hellow! Itt a könyvantropológus manifesztációját olvashatjátok!

Nemrég volt szerencsém elolvasni Soman Chainani Jók és Rosszak iskolája című művét. Korábban akartam róla értékelést írni, de elég keszekuszák voltak a gondolataim, kicsit össze kellett, hogy szedjem magam. Csapjunk is a lecsóba!

A könyvet a Twister Média KFT. küldte el nekem recenzióba. A kiadó elég friss, még nem adott ki  sok könyvet, de annak nagyon örülök, hogy a Jók és Rosszak iskoláját ilyen gyorsan elérhetővé tették a magyarok számára. Legelőször a facebookon jött velem szembe a könyv “videója”, tudjátok, az az ajánlóvideó szerű valami. A videó alapján nagyon megtetszett a könyv, ezek után több blogger is közzétette, hogy mennyire várják már a könyvet. Nem is kellett tovább noszogatni, írtam a kiadónak és lássanak csodát elküldték. Hihetetlenül pörgős a cselekmény, főleg a vége felé. 2 nap alatt kiolvastam, pedig több, mint 500 oldal, azért nem vártam, hogy ilyen hosszú lesz egy mesefeldolgozás. A karakterek egyediek és a könyv végén van egy akkora csavar, hogy behalsz, én legalábbis behaltam. Ezt a könyvet OLVASNI KELL!!! És nem csak a gyermeklelkűeknek, akárki olvashatja, mert vannak benne komolyabb dolgok is. Egyedül azt sajnáltam, hogy néha olyan érzésem volt, mintha nem is 12 éves kislányokról olvasnék, hanem inkább minimum 16 évesekről, de emellett még elmegyek, kárpótolt a többi. Jajj, és képzeljétek vannak a könyvben rajzok. Nem vagyok már kisgyerek (na jó, lélekben mindig az leszek), de nagyon jól néz ki, hogy minden fejezet elejére kapunk egy kis illusztrációt.

covers_365959.jpg

Fülszöveg:

Sophie és Agatha jó barátnők; a következő tanévben felfedezik, hová kerül minden eltűnt gyerek: a Jók és Rosszak Iskolájába, ahol egyszerű fiúkból és lányokból tündérmesehősöket és gazembereket képeznek. Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba. Rózsaszín ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül.

Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha… végigélik.

Kiadó: Twister Média KFT.
Író: Soman Chainani
Nyelv: Magyar
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 584
Fordító: Bózai Ágota
Műfaj: ifjúsági fantasy

Borító: 
Magával ragadott, annyira gyönyörű. Illik a történethez, pontosan így képzelem el mind a lányokat mind a tornyokat. Nagyon jól eltalálták ennek a könyvnek a borítóját. Megvolt az a mesehangulata, akárcsak az egész könyvnek. Imádom, hogy a két lányt a tornyaik előtt ábrázolják, ezzel is utalva arra, hogy van valami turpisság a könyveben. Hihetetlenül részletes, ami le van írva azt a tervező meg is alkotta a borítón. Órákig képes lennék nézegetni úgy, hogy folyton fedezek fel új részeket. Az esztétikai teszten átment a könyv 5/5*

Szereplők: 
Még mindig nehezen dolgozom fel, hogy itt egyáltalán nem olyanok a karakterek, mint várnánk. Mindegyik szereplő tökéletesen kidolgozott, egyediek. Én mindenkit szerettem bár a vége…. az meglepett. A karakterek, főként Agatha hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül.
Agatha volt az egyik legnagyobb kedvencem. Az elején a mogorvaságával, a kedvtelenségével és a “különleges világlátásával” egyből belopta magát a szívembe. A könyv hármonegyedénél megismerünk egy “új Agathat”. Kiderül, hogy a lányban van némi jóság, hogy valójában nem is boszorkány és ennek tetejébe arra is rájön, hogy nem csúnya, hanem sokkalta inkább szép. Megmutatja gyengédebbik oldalát és elkezd érezni is valamit Arthur kiráily fia, Thedros iránt. Agatha a könyv végéig céltudatos és mindig erős marad még akkor is mikor a legjobb barátnője fordít neki hátat.
Hihetetlen, hogy mennyi erő rejlik benne, mennyire önzetlen. Még akkor is Shophira gondol amikor ő mondhatni a legrosszabb helyzetben van. Másokat helyez maga elé és ez dicséretre méltó. Agatha egy nagyon izgalmas karakter, mert ugyan a jók iskolájába kerül mégis van benne egy kevés gonoszság. Csodálatos, ahogy küzd a barátnőjéért, hogy nem vár a szőke hercegre hanem tesz azért, hogy változzanak a dolgok.
Agathat tökéletesen kiegészíti másik fő karakterünk Sophie. Ő a tökéletes főgonosz, gyönyörű ám, de kegyetlen, a lehető legjobb párosítás. És Sophie hiába ilyen megátalkodott, ha Agatha ott van mellette akkor “ember marad” és nem veszi fel gonosz énjét. Kezdetben gyűlöltem Spohiet. Irritáló volt, hogy folyton azt hangoztatta, hogy “Én jó vagyok” meg a hercegnős viselkedése sem volt túl szimpatikus. Aztán elkerül a Rosszak iskolájába és minden a feje tetejére áll. Megborul az addig ismert “jó” Spohie és átalakul, azaz inkább megmutatkozik valós személyisége. A végén szerettem a legjobban, egy gonosz, fondorlatos és kegyetlen lány lett belőle, de Agatha visszahozta egy emberibb formába.

Sophie és Agatha nem teljesen ellentétek, emberek, tehát van bennük jó és rossz, akárcsak bennünk. Ahhoz képes, hogy csupán megírt karakterek igenis valóságosak voltak. Karakterek terén hibátlan a könyv, és nem csak a főszereplők szuperek, mellettük még ott van rengeteg érdekes mellékkarakter akik mind izgalmas és tökéletesen megírt szereplői a könyvnek.
Ott van Thedros aki egy központibb szereplője a könyvnek, hisz végül is miatta kattant be Spohie. Az elején bevallom nektek nem kedveltem Thedrost. Annyira hajtott Sophiera, hogy fel sem tűnt neki, hogy a lányt csak a külseje érdekli, na meg az, hogy herceg. A végére azért megjön az esze és felfedezi, hogy ki a jó és ki a rossz a két lány harcában. Az erdei jelenetekben elég komikus helyzetek alakultak ki mikor a lányokat valami lénnyé átváltoztatták és Thedrosnak döntenie kellett, és természetesen nála mindig Agatha volt a befutó. Somannak sikerült velem megkedveltetnie Thedrost, pedig az elején nagyon is ellene voltam.
És ott van az egyik legérdekesebb karakter, a Gazgató. Szinte semmit nem tudunk meg róla a könyv végéig, de akkor nagyot üt. Frenetikus szereplő, a végére pedig egy akkora csavart hoz…. nem lövöm ám el nektek
Összesítve én mindenkit imádtam, még Horttot is. Mindenki hibátlanul megírt, emberi és valós. Tökéletesen megírt karakterek, kell ennél több? Igen, de a jó történetet is megkapjuk 5/5*

Történet:
Nehéz szavakba önteni. Csodálatos, különleges és varázslatos. Egyszerűen beszippantott a könyv világa. A történet folyamatosan pörgött, jöttek a csavarok, az érzelmesebb jelenetek és végül a tetőfok. Mesefeldolgozás ugyan, de csodálatra méltó a világfelépítése és a történet kiötlése, mert ugyan több, hasonló témában íródott könyv-film van, de ez magasan veri a többit. Mondhatjuk, hogy ez tényleg egy modern mese. Megvan benne a “régi” mesék tanulsága, de az író hozott be valami újat és ezzel lett igazán különleges, mese, de mégis újszerű, nem egy kaptafára megy.
A történet az olvasóval ott veszi fel a kapcsolatot, hogy Gavaldonban mindenki aggódik, mert ezen az éjszakán a Gazgató elvisz 2 gyereket. Egy jót és egy rosszat. Sophie akar lenni az egyik gyerek, méghozzá a jó. Minden esélye meg is van rá, de azt nem veszi számításba, hogy ő valójában csak látszólag jó. A másik esélyes Agatha, mindenki boszorkánynak tekinti, de hatalmas tévedésben élnek. A Gazgató el is viszi a két lányt akik nem mellesleg legjobb barátnők. Sophie repes az örömtől, de nem sokáig. Agatha kerül a jók iskolájába és Sophie a rosszakéba. A tanévnyitó ünnepélyen a jók iskolájába került fiúk “műsort adnak” és a kiszemelt lányoknak rózsát dobnak. Sophie is kiszemeli magának valakit, Arthur király fiát, Thedrost, csakhogy nem lehetnek egymáséi mivel Sophie rossz, Thedros pedig jó. Thedros a rózsáját csak úgy elhajítja a semmibe és no lám, végül Agathánál köt ki.
A két lány a ceremónia után elválik, de Agathanak végül az éjszaka folyamán sikerül eljutnia Sophiehoz. A lányok iskolát akarnak cserélni, de a terv végül meghiúsul. Valamilyen úton módon, nem akarom ecsetelni, a lányok feljutnak a Gazgató tornyába akik felad nekik egy rejtvényt, hogy ha azt megfejtik akkor hazamehetnek. A válaszra rájöttek, már csak teljesíteniük kell. Agatha és Sophie ezért küzd, hogy Thedros megcsókolja Sophiet, hogy hazajuthassanak. Ám nem minden a tervek szerint alakul.
Nem is mondok többet, nem akarok sokat elárulni. Ha érdekel úgy is elolvasod. Szerintem mindenképp megéri. Egy hihetetlenül fantasztikális könyv, szuper történettel, fordulatokkal, szerethető karakterekkel és Fancsali nagy örömére, minimális románccal. Olvasásra ajánlott! Ha ki akarsz kapcsolódni, akkor mindenképp olvasd el, aranyos és tanulságos a történet és nem feltétlenül gyerekeknek való. 5/5*

Egy kis érdekességnek megmutatom nektek a következő részek borítóit.

2. rész borítója:                                       

12244077_420458701493407_1019520791_n.jpg

3. rész borítója:


sge_3_esec04a.jpg

Én Fancsali voltam, és vagyok is, lájkoljatok facebookon, iratkozzatok fel a blogra és a többi közhely. Legyetek rosszak, vagy jók, ahogy akarjátok, de olvasni el ne felejtsetek!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s