Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos |vagy mégis?

Üdvözletem kedves földi halandók! Itt a könyantropológus manifesztációját hallhatjátok.

Dan Wells regénye az egyik nagy kedvencem. De miért? Ez itt a nagy kérdés. Az alábbi véleménynyilvánításban (mert nem szeretem kritikának nevezni, hisz nem vagyok szakképzett és professzionális kritikus) olvashatjátok, hogy mit gondolok erről a misztikus thrillerről.

covers_204578

Fülszöveg:

John Wayne Cleavernek hívnak. 15 éves vagyok és a hullák a hobbim. A terapeutám szerint szociopata vagyok. De nem vagyok sorozatgyilkos. -John veszélyes és ezt ő is tudja magáról. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, de nem szeretne hozzájuk hasonlóvá válni. Pedig óriási a kísértés. Mivel gyerekkora óta a családja által üzemeltetett halottasházban segédkezik, hozzászokott a holttestek látványához, és meg is kedvelte őket. Azok legalább az élőktől eltérően nem kérnek számon rajta minduntalan emberi érzéseket. Amikor egy brutális sorozatgyilkos elkezdi áldozatait szedni a kisvárosban, kénytelen felülírni a maga számára alkotott szabályokat, amelyekkel eddig kordában tartotta a benne lakozó sötétséget. Nyomozni kezd a tettes után, akiről egyre inkább az a benyomása: emberfeletti képességekkel bír.

Kiadó: FUMAX KFT:
Oldalak száma: 240
Nyelv: magyar
Kiadás éve: 2012
Fordító: Szebegyinszki Szilvia

A regény számomra hatalmas mérföldkő volt, mivel emiatt indítottam el a blogot. Olyannyira szerettem, hogy egyszerűen nem bírtam megállni, hogy ne beszéljek erről mindenkinek. És akkor fejbe vágott az isteni szikra. Indítok egy blogot! Ezért vagyok most itt. No de, térjünk rá a műre.

Dan Wells egy zseni. Nem tudom, hogyan képes erre, de úgy csűri-csavarja a szavakat, hogy azt a tyűha píha. Soha nem fogom tudni felfogni, hogy mégis miként képes erre a csodára. Mert akármilyen beteg és gyomorforgató (egyeseknek biztos) a regény, határozottan állíthatom, hogy ez egy isteni csoda. Talán Dan Wells maga lenne isten? És ez lenne a Biblia? Miért ne, van olyan fantáziadús. Mélyen tisztelt író urunknak van egy olyan stílusa, amit tanítani kellene. Zseniálisan bánik a szavakkal. Amikor nyomasztó a helyzet, akkor szinte árad a szomorúság, a kétségbeesés a sorokból, de ha egy véres jelent van a boncasztalon (jóó.. ez nem volt vicces… csak egy kicsit), akkor meg nyers indulatok, vágyak és kegyetlenség ül ki a könyv nemlétező arcára. Pont jól el vannak találva az arányok. Amikor már túl sok(k) lenne a hullaboncolás átváltunk egy belső monológba, ami kicsit megnyugtatja az olvasó kicsi lelkét, de csupán azért, hogy utána Mr. Wells egy még morbidabb jelenetet tárjon elénk.

Tisztelt író urunknak a krimi vonal terén még fejlődnie kell. Sajnos nagyon hamar rájöttem a gyilkos kilétére, annyira egyértelmű és “szájbarágós” volt, hogy szinte üvöltött a sorok közül a név. Ezt azért bántam, mert kicsit többet vártam. De azért nem nevezném ezt teljes csalódásnak, mert ezt az egy apróságot leszámítva mindent nagyon szerettem, sőt! Mondhatni egyenesen imádtam.

John az egyik legegyedibb és kreatívabb karakter, akivel találkoztam. Nem egy tipikus főhős, akarom mondani főszereplő, mert ez a srác minden,  csak nem hős. Alapvetően szeretem, ha egy karakter emberi, azaz hibázik és vannak rossz tulajdonságai. John esetében már-már túl sok rossz személyiségjegyről beszélhetünk. Elvégre szociopata – vagyis még csak szociális személyiség zavarral kűzd. De én ezt cseppet sem bántam. Mondhatni kifejezetten imádtam ezt az elmebeteg kölköt. Hihetetlen érdekes volt végigkövetni John vívódásait önmagávan. Mert hiába ment meg egy egész kisvárost, ha közben ő maga vágyik arra, hogy megölhesse az embereket. Tehát John lényegében csak azért öli meg azt a démonszerűséget, mert titkon mindennél jobban vágyik a gyilkolásra. Ha úgy vesszük, akkor még azt is bele lehetne magyarázni, hogy a kis szociopatánk csupán féltékeny a démonra, mert az ölhet ő meg nem.

Dan Wells szerintem fantasztikálisan mutatja be egy  tini elmebeteg mindennapjait. Teljesen logikusak a főszereplő által felállított szabályok, és eleve a beteg elme gondolkodásmódja zseniálisan van megírva. El tudom képzelni, hogy egy hús-vér szociopata is így gondolkodjon. John egész lényében van egyfajta hidegrázós ráció. Nem tudom és lehet, hogy nem is akarom tudni, hogy Mr. Wellsnek miként sikerült ennyire hihető karakterábrázolást készítenie, de egy biztos Dan Wells egy kib@szott zseni. Emelem kalapom kiválósága előtt.

Aztán ott volt a pszichológus, Dr. Neblin. És te jó ég, hogy én őt mennyire szerettem. Remek párbeszédeket váltott a mi kis empátia nélküli Johnunkkal. Egy hihetetlen intelligens férfiról van szó, aki remekül végzi a munkáját. Na de amit Mr. Wells a végén ezzel a meglehetősen szimpatikus szereplővel művelt… az felháborító…

Tehát bővelkedünk itt a jobbnál jobb karakterekben, de persze nem tudok úgy végigolvasni egy regényt, hogy ne találják benne legalább egy utálható személyt. Ennél a könyvnél Brook az, akit úgy egy az egyben kiírtam volna a történetből. Nem arról van szó, hogy Brook olyan rossz karakterábrázolással rendelkezne, vagy hogy magával a személyiségével lenne probléma, pusztán nem kedveltem. Nem tudok rá konkrét okot adni, egyszerűen csak. Alapvetően jól ki van kidolgozva és érthetőek a tettei, valamint az indokai, egy kedves és aranyos lány. Mégis mindezt egybegyúrva szerintem egy kellemetlen és irritáló leányzó kapunk, akit minden mondata után jól fejbevágtam volna egy péklapáttal, de abból is a nagyobbik fajtával. Viszont a történet és John jellemének változásában jelentős szerepet játszik, tehát azért valamicske haszna van, mégha engem ki is idegelt.

A történet nagyon pörgős és végig fenn tartja a feszültséget így az ember figyelme és érdeklődése egy pillanatra sem lankad. Egy meglehetősen sötét és komoly hangvételű regényről beszélünk, de Mr. Wells nagyon frappánsan megoldotta, hogy olykor egy humoros jelenet is beköszönjön. Így amikor már enyhe depresszióba esnénk jön egy szarkasztikus humoros jelenet, ami egyből feldobja a kedvünk. Maga a sztori szerintem remekül van felépítve. Nem tömény akció, de kellőképp fordulatos és gyors folyású, viszont az íróúr a karaktereknek is hagy elég időt kibontakozni. Magyará tökéletesen lettek eltalálva az arányok, Mr. Wells ezt igazán profin megoldotta. A misztikus szálnak én kifejezetten örültem. Az is nagyon érdekes, eddig még nem találkoztam hasonló ötlettel, bár azért egy kis egyiptomi hit beütést fel véltem fedezni, ami nem is volt baj, így legalább könnyebb volt elképzelni azt a mítikus valamit.

Az alacsony tűrésküszöbűeknek és a könnyen undorodóknak nem ajánlanám feltétlenül a könyvet, mivel elég sok és részletes is az olyan jelenet, ahol hullák, vér, vagy épp a gyilkosság van a fókuszban. De ez elvárható volt egy olyan műtől, ahol a leghősiesebb karakter is egy pszichopata! Egyébként nekem személyes kedvenceim voltak azok a jelenetek, ahol épp hullát balzsamoztak. Borzasztó érdekesnek találtam. Alapjáraton is érdekelnek az ilyen dolgok, de ha még egy érdekes sztori és jó karakterek is vannak körítésnek, akkor meg pláne.

Na és ez a borító! Baromi jól néz ki. A kép annyira talán nem tudja visszaadni, de ha a két kezünkben fogjuk, akkor igazán lenyűgöző. A grafikusok remek munkát végeztek. Ezer hála a Fumaxnak, hogy meghagyták eredeti pompájában és nem változtattak rajta.

Összességében nagyon szerettem ezt a regényt. A krimi szál kiforratlanságát leszámítva mindent imádtam. Egyik kedvenc könyvemmé nőtte ki magát. Igazán remek nyitókötete ez a trilógiának, már várom, hogy olvashassam a következő részt.

Én Fancsali voltam, és vagyok is, lájkoljatok facebookon, iratkozzatok fel a blogra és a többi közhely. Legyetek rosszak, vagy jók, ahogy akarjátok, de olvasni el ne felejtsetek!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s